Vizsgálatot indított a bucsai civilek meggyilkolása ügyében az orosz Nyomozó Bizottság

Hirdetés

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze “az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat”. A vizsgálat az orosz büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján indult, az orosz fegyveres erők bevetésétre vonatkozó, “szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése tényállása alapján”.

Hirdetés

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium “az orosz hadsereg lejáratásának szándékával” Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium ezek anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Dmitrij Poljanszkij az orosz ENSZ-képviselet helyettes vezetője közölte, hogy Moszkva április 4-re kérte a Biztonsági Tanács összehívását a bucsai incidens ügyében , amelyet “ukrán radikálisok kirívó provokációjának” minősített.

Moszkva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Anatolij Fedoruk bucsai polgármester március 31-én videóüzenetben megerősítette, hogy a városban nem tartózkodik orosz katonaság, és nem tett említést “az utcán összekötött kézzel lelőtt helyiekről”. Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők március 30-án vonultak ki a településeről.

Hirdetés

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légierő hétfőre virradó éjjel 14 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, ezek között üzemanyag-, fegyver- és lőszerraktár is volt. A légvédelem megsemmisített hat drónt, három ukrán helikopter pedig a Mikolajiv melletti Balovne repülőterére mért csapásban semmisült meg.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 392 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1936 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 211 rakéta-sorozatvetőt, 833 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1810 különleges katonai járművet veszítettek. Hozzátette, hogy a donyecki “népi milícia” csapatai hétfőre “felszabadították” Novobahmutivka falut.

A donyecki területvédelem azt közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt 526 embert menekítettek ki Mariupolból a bezimennojei evakuációs segélyközpontba. A létesítménybe március 5. óta 11 958 civilt szállítottak az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője vasárnap este azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy továbbra is akadályozta a civilek és külföldiek mariupoli evakuálására előkészített humanitárius műveleteket. A tábornok Kijevet, valamint az ukrán haderő alakulatait hibáztatta amiatt, hogy nem jött létre fegyvernyugvás, és így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői által kísért humanitárius konvoj két napig hiába várta, hogy nyugat felől eljuthasson az ostromlott városba.

Mizincev emlékeztetett rá, hogy továbbra is 67 külföldi hajó várja, hogy távozhasson az ukrán kikötőkből. Szerinte ezek távozását is az ukrán fél akadályozza. Bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők hétfőn ismét megnyitják a tengeri és szárazföldi humanitárius folyosókat a távozni kívánók számára.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója hétfői Telegram-bejegyezésében emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg a hadműveleti területekről valós idejű műholdas képeket kap. A NATO megalapításának április 4-i évfordulóján közzétett egy űrfelvételt a szövetség brüsszeli központjáról, amelyhez hozzáfűzte: “Srácok, figyelünk benneteket. Ezt ne feledjétek!”.

Rogozin vasárnap este azt írta a Telegramon, hogy az általa vezetett állami vállalat nem fog együttműködni azokkal az országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek és politikai támogatást nyújtanak az ukrán “fasiszta juntának”. A vezérigazgató szerint a Roszkozmosz “erkölcsi és etikai okokból” állította le a nyugati országokkal közös projekteket.

MTI

Hirdetés

Hozzászólások: