Úgy tűnik, a svéd modell kifizetődő

A svéd modellről már sokat írtunk: iskolák, éttermek nyitva, sporttevékenységek, munkába járás továbbra is a norma. Legutóbb egy interjút is készítettünk, aminek számomra az egyik fő üzenete, hogy mekkora politikai haszna van annak, ha nem a kínai modellt követve, katonák nyilatkoznak a járványhelyzetről. Most inkább arról lesz szó, hogy a számok szintjén mi látszik a környező országokhoz és a korábbi várakozásokhoz képest.
Az alábbiakban a Spectator cikkét foglalom össze (érdekesség: itt dolgozott újságíróként Boris Johnson hat évig), kevés egyéni kiegészítéssel. A cél természetesen a szokásos: azt üzenni, hogy a kétségbeesés fölösleges, egészen normálisan együtt lehet élni a vírussal még a hatékony gyógyszerek, vakcinák és a kellő nyájimmunitás megjelenése előtt is- írja az alapblog.hu

Miután a britek felhagytak a “nyájimmunitás” megközelítéssel, a svéd modellre az volt a válaszuk, hogy ők két héttel vannak a britek mögött, lássuk, hogy állnak két hét múlva. Nos, az a két hét bőven eltelt, de annak ellenére, hogy a svéd halálozás nagyságrendekkel nagyobb, mint a szomszédos, teljesen lezárt országokban, az egészségügy és a társadalom egyáltalán nem omlott össze. Sőt, a járvány elleni küzdelmet irányító egészségügyi hatóság (!) iránti bizalom töretlen, még ha érik is támadások belülről és külföldről egyaránt. Egy – nem tudom, hogy meglepő, vagy sem – mondat a cikkből: “Olyan, mintha szeretnénk, hogy a svéd modell kudarcot valljon, mert akkor tudni fogjuk, hogy nem bennünk van a hiba.”

Százezer főre eső koronavírus halálesetek száma

Forrás: valis.pub

Ez a riasztó ábra azt jelenti, hogy eddig 1800-an haltak meg a koronavírusban Svédországban (hasznos kiegészítés: a svédek a globális sztenderdtől eltérően felülbecslik a COVID halálok számát) miközben a kezdeti riadalomban a pesszimista jóslatok még a nyár előtt 80-90 ezer halottról szóltak. Még fontosabb, hogy a kórházak leterheltsége sincs a közelében sem annak (egészen pontosan a 6 (!) százaléka), mint amitől a híres Imperial College modell alapján tartani lehetett. A kórházban ápoltak száma már másfél hete nem nő, a kapacitások 50, Stockholmban 75 százalékát elfoglalva. A Stockholmban felállított tábori kórházra – amely a jóslatok szerint két hete kéne, hogy használatban legyen – még nem volt szükség. Márpedig a lezárás fő célja éppen a leterheltség elkerülése, mert azt úgysem lehet megúszni, hogy az emberek nagyobb fele idővel elkapja a vírust, csak lassítani lehet a folyamatot.

Azért ünnepelni még korai lenne, a járvány még felfutó fázisban van Svédországban. Azonban egyre inkább lehet számítani a nyájimmunitásra is. Egy, a Karolinskaban végzett tesztelés szerint Stockholm 11 százaléka elkaphatta már a vírust, de ez Jan Albert professzor szerint óriási alulbecslés, mert a teszteket véradókon végezték, akik csak teljesen egészségesnek látszó, tünetmentes emberek lehetnek. Egy tanulmány alapján Stockholm 25-40 százaléka elkapta már a vírust és így egy hónap múlva létrejöhet a nyájimmunitás. Egy harmadik tanulmány szerint pedig május elején már Stockholm 30 százaléka lesz védett.

A választás nem a kevés és a sok halott között van. Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy a most nyitni tervező országok, mint Ausztria és Dánia ismét az emelkedő megbetegedés és halálozás útjára fog lépni. A kontroll kulcsa a svéd minta alapján nem a gazdaságot lebénító karantén, hanem a társadalmi távolságtartás. Bár kétségtelen, hogy az, ami e téren működik Svédországban, az nem biztos, hogy más országban is – akár kulturális, akár politikai okokból.

Svédországban is zuhannak a gazdasági mutatók, bár ennek részben a kereskedelmi partnerek lezárása az oka. Itt is lesz 4% gazdasági visszaesés idén és 9% munkanélküliség. Azonban ezek az adatok frenetikusak, ha a szomszédos országokhoz hasonlítjuk. Svédországban 30 százalékkal esett vissza a fogyasztás, Dániában és Finnországban 66-70 százalékkal. Norvégiában négyszer olyan gyorsan nő a munkanélküliek száma, mint Svédországban.

Összességében elmondható, hogy Svédországot lényegesen kisebb gazdasági kár éri, mint a többi országot. Valamint az is, hogy ott is voltak hibák. A nyugdíjasotthonok ott sem kaptak kellő figyelmet, részben ez a magas halálozás oka – bár ez egész Európára igaz. Az egészségügy felszereltsége is hiányos volt. Állítólag, lesznek felelősök és lesznek büntetések is. De vélhetően nem az egész rendszer kitalálója, Anders Tegnell számára.

Forrás: alapblog.hu