Nem minden maszk véd egyformán a koronavírus ellen

Hirdetés

A koronavírus-járvány miatt a maszk mára a mindennapjaink elengedhetetlen kellékévé vált. Nem mindegy azonban, milyet választunk, ugyanis nem minden maszk véd egyformán a megfertőződés ellen.

Azt már régóta tudjuk, hogy köhögés, tüsszentés, beszéd és éneklés közben is páraszemcsék, velük együtt pedig kórokozók kerülnek a levegőbe. A helyesen viselt és kellően tiszta szájmaszkkal azonban megakadályozhatjuk, hogy tünetmentes fertőzöttként a tudtunk nélkül továbbadjuk másoknak a koronavírust. A különféle maszkok szűrési hatékonyságát vizsgálva azonban kiderült, hogy bizonyos maszktípusokat gyakorlatilag hiába hordunk – írta meg a Tudatos Vásárló. Az észak-karolinai Duke Egyetem fizikus kutatói 14 általánosan elérhető maszktípus – például az egészségügyi maszkok, a pamut maszkok, a Bandana kendő és a csősál – áteresztőképességét tesztelte. Minden maszkot ugyanúgy vizsgálták: először csak a sima légzés során távozó nyálcseppek mennyiségét mérték, majd a maszk viselője ötször elismételt egy mondatot. Minden maszkot tízszer teszteltek le.

Hirdetés

Milyen maszkot válasszunk, és milyet ne?
Az eredmények szerint a a szelepes N95-ös maszk volt a leghatékonyabb, de az egyszer használatos, háromrétegű sebészeti maszkok, és a házilag varrt pamutmaszkok is jól teljesítettek. A legkevésbé hatékonynak pedig a fleece anyagból készült csősálak bizonyultak. Ez az anyag ugyanis nem fogja fel a szájból és orrból kiáramló folyadékcseppeket, csak kisebb részecskékre bontja azokat, így pedig könnyebben áramlanak a levegővel. Egy koronavírus-fertőzött tehát csak még könnyebben továbbadhatja a kórt, ha csősállal takarja el az arcát.

“Nagyon meglepődtünk, hogy a fleece-maszkban mért részecskék száma tulajdonképpen meghaladja a maszkok viselése nélkül mért részecskék számát. Mindenképpen arra buzdítjuk az embereket, viseljenek maszkot, és szeretnénk, ha olyan maszkokat használnának, amelyek valóban hatékonyak” – ismertette a CNN-nek adott interjújában Martin Fischer, az egyik kutató. Egyébként a kendőből hajtogatott, kötözött “maszkok” is igen rosszul teljesítettek, ugyanis nem nyújtottak jelentős védelmet. Ezeket látva érthető, hogy a koronavírus-járvány második hullámában már miért nem fogadják el itthon, ha valaki sállal vagy kendővel takarja el az arcát – mindenképpen maszkot kell viselnünk.

Hirdetés

Miből készítsünk maszkot?
A mosható szövetmaszkok tartósabbak, ezért olcsóbb és fenntarthatóbb alternatívát kínálnak az egyszer használatos, eldobható maszkok helyett. A maszk házi készítéséhez már számos szabásmintát találhatunk az internetet, nem mindegy azonban, hogy milyen anyagot választunk az új típusú koronavírus elleni védekezést szolgáló eszközünkhöz. A válasz megtalálásához egy francia szervezet 18 különböző maszktípust, köztük 14 házilag varrt maszkot tesztelt. A házi maszkok varrásához többféle szálsűrűségű pamutot, poliésztert, ezek keverékeit, valamint elasztánt, viszkózt vagy poliamidot is tartalmazó anyagokat vásároltak.

A házi maszkok 2 rétegűek voltak. Azt vizsgálták, hogy melyik anyag szűri ki a leghatékonyabban a koronavírust, és közben mennyire könnyű levegőhöz jutni az adott védőeszközben. Ezt új állapotban és tíz 60 Celsius-fokos mosást követően is mérték. Azt látták, hogy újonnan és többszöri mosás után is a magas pamut tartalmú, de elasztánt is tartalmazó szövetek szűrik meg a legjobban a kilélegzett levegőt. Kiderült továbbá, hogy a pamuttartlamú anyagok többségénél a mosással egyre nehezebbé válik a légzés, a 100 százalékban műszálas anyagoknál azonban ez nem változik.

Kaotikus kórháztúrára kényszerült egy koronavírus-fertőzött család Erdélyben – a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!

Fotó: Getty Images

Hirdetés

Hozzászólások: