Miért szavazunk, miről döntünk ma?

Hirdetés

Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a rendszerváltás utáni kilencedik országgyűlési választáson. Emellett ma tartják az országos népszavazást a gyermekvédelmi kérdésekben. Ez az első alkalom, hogy a parlamenti választással egy időben népszavazást is rendeznek.

A 3154 településen és 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 7 óráig várják az urnákhoz a választásra jogosult 7,7 millió választópolgárt.

Hirdetés

A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat.

Ugyan először zajlik egyszerre parlamenti választás és országos népszavazás, de a szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

Tizenkét nemzetiség több mint 41 ezer választója azonban – akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson – nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát a választásra.

Hirdetés

Azok a jelöltek indulhattak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 663 egyéni jelölt indul, közülük 34 független. A választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos pártlistás szavazólapon hat pártlista szerepel.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 145 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe; ezt több mint 65 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 58 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást)

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt csaknem 158 ezren jelezték előre. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 200 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.

Az április 3-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük közel 220 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.

Listát állított az országgyűlési választásra (a roma kivételével) 12 országos nemzetiségi önkormányzat is, ez azt jelenti, a roma kivételével minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 9-én állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb április 22-én.

Vasárnap tartják a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást is. Az Országgyűlés november 30-án rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást. A négy kérdés úgy szól: “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”, “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”, “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”, “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától számított három évig kötelező.

Hirdetés

Hozzászólások: