Itt a friss adat: ennyi az átlagfizetés Magyarországon

Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szeptemberi 5,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg augusztusban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0, a költségvetésben ezt meghaladó ütemben 9,4 százalékkal nőttek az egyes területeken kiemelt béremelések miatt. Az előző hónaphoz képest a vállalkozásoknál 0,8 százalékponttal gyorsult, a költségvetésben 1,3 százalékponttal lassult a növekedés üteme.

A bruttó kereset mediánértéke -, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet – 349 300 forint volt, 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 406 800 forintra becsülhető, 9,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Az iparban átlagosan 7,2 százalékkal, az építőiparban 9,4 százalékkal, a kereskedelemben 7,7 százalékkal voltak magasabbak a keresetek mint egy évvel ezelőtt, rendre 446 700, 345 700, illetve 397 300 forintot értek el. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 9,8, az infokommunikáció területén 9,3 százalékkal nőttek a keresetek és 272 600, illetve 714 400 forintra rúgtak átlagosan. Az egészségügyben 36,7 százalékos emelkedéssel 542 400 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset, míg az oktatásban 385 ezer forinton állt szeptemberben, ami 7,1 százalékos növekedést mutat. A nonprofit szervezeteknél kimutatott 19,5 százalékos keresetemelkedés jórészt a felsőoktatási intézmények tulajdonformájában történt augusztusi változásokkal magyarázható.

MTI