Így mehetnek iskolába szeptembertől a gyerekek! ->>>
Hirdetés
Ön szerint elkezdődik az iskola szeptemberben?
– Nagyon sok érv szól amellett, hogy az iskolákat ki kell nyitni. A szülőknek el kell menni dolgozni, a gyerekeknek tanulni kell, ugyanakkor ellenérvek is vannak, hiszen sokan mondják, hogy a második hullám, amit nagyon sokan októberre, novemberre várnak, pont azért fog bekövetkezni, mert kinyitják az iskolákat, így ez egy rendkívül súlyos dilemma, ám azt mindenki láthatja, hogy az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy az élet nem állhat meg. Elképzelhető, hogy egyes iskolák ki fognak nyitni, mások pedig a távoktatást fogják választani.
Hogy lehet felmérni, hogy mekkora veszéllyel jár az, ha egy adott helyen – közlekedési eszközön, iskolában – sokan együtt vannak?
– Általában a zárt terek jelentenek veszélyt, és ez a baj az iskolákkal, a tömegközlekedéssel, a konferenciákkal. Az már bebizonyosodott, hogy ez a vírus, pláne maszkhasználat nélkül, zárt térben könnyen terjed. Én ezért szoktam azt mondani, hogy nyitott terekben, strandokon, vízpartokon, szabad téren nem kell annyira félni. Ott elég a távolságtartás, de zárt terekben muszáj a maszkhasználat. Az iskolákban ez nehezen megvalósítható. És nem a maszkhasználat szabályait kell szigorítani, hanem azokat kell betartani, amik jelenleg vannak. Abszolút látható az elmúlt hetekben, hogyan lazul a fegyelem. Tömegközlekedési eszközökön, éttermekben, bevásárlóközpontokban nem vagy nem helyesen használják a maszkot, pedig a helyes maszkhasználat, a távolságtartás, illetve a gyakori kézfertőtlenítés az, amivel egyelőre védekezni tudunk.
Hirdetés
Milyen maszkot kell használni?
Ez még mindig vitatéma a szakemberek között is. Én úgy gondolom, hogy a jól hordott maszk a jó maszk, vagyis az a maszk, ami az ember orrára van felhúzva, az a bizonyos merevítő, ami fölül van benne – és legyen benne merevítő –, az szépen rásimul az arcunkra, ezáltal megakadályozza, hogy a levegő bejusson. Általában elegendő a sebészi maszk utcán, bevásárlóközpontban, olyan helyeken, ahol nagyobb embertömeg van. Az FFP2–FFP3-as maszkokat, ezeket a speciális védőeszközöket, amelyek természetesen jobban védenek a vírusfertőzéstől, én meghagynám az egészségügyben dolgozóknak.
Van, aki azt mondja, hogy veszélyes is lehet csak úgy az FFP2-FFP3-as maszk viselése.
– Aki ilyen maszkot hord, tudja, hogy valamivel nehezebben kapunk benne levegőt. De érdekes, hogyha megmérjük a vér oxigénszintjét, akkor egyáltalán nem alacsonyabb, mintha nincsen rajtunk maszk. Ez mutatja azt, hogy nem kell ettől félni. Egy jól hordott maszk, amit időnként cserélünk, mert az is nagyon fontos, hogy ne maradjon túl sokáig rajtunk, semmilyen egészségkárosodással nem jár. Nagyon kell vigyázni, hogyan vesszük le, egyértelműen a guminál, ne fogdossuk, hiszen a rájutott, kívülről rákerült váladék is fertőzhet. Ezek már azok a dolgok, amiket az elmúlt hónapokban a magyar emberek megtanultak.
Azt gondolom, hogy a legnagyobb baj akkor következik be, amikor lazul a fegyelem. Ha nem tartjuk be az óvintézkedéseket, ha nem hordunk maszkot és nem vesszük komolyan a koronavírust.
Elképzelhető, hogy megúszhatjuk a következő hullámot, amikor a környező országokban szemmel láthatóan emelkedik az esetszám?
-Nagyon sokan mondják, hogy nem lehet megúszni a második hullámot, és néhányan azt mondják, hogyha meg is lehet úszni, kisebb mértékű lesz az a bizonyos második hullám, mint az első volt. Ezt ugye azért nehéz elhinni, mert ha körbenézünk, akkor valamennyi országban nagyon komoly esetszám-emelkedés van, politikai okokból; az embereket nem lehetett karanténba küldeni, a maszkhasználaton könnyítettek, az utazási korlátozásokon könnyítettek. Tehát látszik az, hogy ahol a járványügy lazít, ott jön a második hullám. Ahol betartatják az emberekkel a szabályokat, ott nem jön.
Van-e valamilyen tudományos megalapozottságú jóslás arról, hogyha jön egy második hullám, akkor az milyen lesz az elsőhöz képest?
– Egészen biztos, hogy az egyes országokban észlelt első hullámhoz hasonló jelenségek nem lesznek már. Gondoljunk Olaszországra, Spanyolországra: tízezres nagyságrendű megbetegedés rengeteg halottal nem lehet újra. Ne felejtsük el, hogy az első hullám váratlanul érte az embereket és a kórházakat is. Ettől már nagyon messze vagyunk. Magyarországot egyébként a nagyon jól védekező országok közé sorolják. Ez valóban így van, hiszen nálunk még mindig számtalan szigorú szabály érvényes, még akkor is, ha az emberek nem nagyon akarják betartani.
Hirdetés
Létezik a koronavírussal kapcsolatban olyan kulcskérdés, amire még nincs válasz?
– Az a baj, hogy a vírusokkal kapcsolatban általában gyengék vagyunk. Nézzük meg a vírusokat, hol tudjuk őket kipusztítani a szervezetből, hol tudunk egy vírusos betegséget meggyógyítani! Rendkívül rosszul állunk. Még egy olyan, több mint harminc éve kutatott, és óriási pénzeket elnyelő betegség, mint az AIDS esetében sincs sem védőoltás, sem gyógyszer. Kezelni persze tudjuk, és teljesen jól vannak, de nem tűnik el a vírus a fertőzöttekből. Vagy gondoljunk a herpeszvírusokra, amiket csak el tudunk nyomni, de bármikor kiújulhatnak. Talán a C-típusú májgyulladás az, ahol hosszú évtizedek munkájával eljutottunk oda, hogy végleg meg tudjuk gyógyítani. Úgyhogy ne várjuk azt a koronavírusnál sem, hogy varázsütésre találunk egy gyógyszert, amivel ezt a betegséget meg tudjuk gyógyítani.
Egy fiatalabb, szemmel láthatóan egészséges betegnél mit okozhat a koronavírus?
– A legtöbb egészséges fiatal úgy gondolja, hogy őt ez a betegség nem érintheti. Ugyanezt gondolták a gyerekekről is. A nagy számok alapján azonban – 16 millió fölött van a fertőzöttek száma-, sajnos, várható volt, hogy igenis lesz gyermek, aki súlyos beteg lesz, igenis lesz olyan fiatal, egészséges férfi és nő, aki kórházba kerül koronavírus-fertőzés következtében. A kutató orvosok most találtak egy TLR7 nevű gént, ami, úgy tűnik, felelős lehet azért, hogy egy ember teljesen egészségesen, fiatalon nagyon súlyos állapotba kerüljön a fertőzés miatt.
Meddig kell fenntartani a maszkviselést?
– Én korábban úgy gondoltam, hogy el fog tűnni a vírus, mint például Új-Zélandon, ahol elérték azt, hogy nulla lett az új esetek száma, és amíg az országba nem engedtek be külföldről embereket, nulla is maradt. Látható, hogy ez Magyarországon, Európában nem működik. Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója bejelentette, hogy ne is próbálkozzunk ezzel, tehát ne zárjuk le a határokat, hanem próbáljuk meg a maszkviselés szabályaival, a távolságtartással, és azzal, hogy a nagyobb rendezvényeket betiltjuk a vírus terjedését megakadályozni. Úgyhogy egyelőre úgy tűnik, hogy a világ ezt tartja be, hogy nem a határokat zárják le, hanem az egyes országok próbálnak meg hatékonyan védekezni. Ha valamennyi új esetet tudjuk izolálni, valamennyi kontaktot fel tudjuk kutatni, akkor meg tudjuk akadályozni, hogy ezekből a kisebb gócokból nagyobb járvány alakuljon ki.
Hirdetés
Mi a kontakt? Az, ha én egy koronavírusos betegnek felviszem az ebédjét és leteszem az ajtaja elé, vagy ha bemegyek a lakásába?
-A legutóbbi vizsgálatok kimutatták azt, hogy a szoros kontakt a családtagokat jelenti. Ha megfertőződik a férj, akkor szinte biztos, hogy megfertőzi a feleségét, a gyerekeket, és a nagyszülőket is, ha együtt élnek. A következő a munkahely. Ahol az emberek zárt térben egymás mellett dolgoznak. Ha oda bekerül egy szuperterjesztő, akkor akár 20-30 másik ember is megfertőződhet.
Milyen jellegű munkahelyeken kell maszkot viselni? Mekkora az a tér? Mi az a fizikai jellemző, ami már szükségessé teszi, hogy ha tetszik, ha nem, mindenki legyen maszkban?
-A szakemberek a másfél-két méteres távolságot hangsúlyozzák. Persze vannak olyan kutatások, amelyek arra mutatnak rá, hogy ezek az ún. „koronavírus-aeroszolok” akár tíz méterre is eljuthatnak. Ha az emberek a maszkot helyesen használják, akkor úgy gondolom, hogy a másfél-két méternek elegendőnek kell lennie. Persze a zárt terek, lakások, éttermek, szórakozóhelyek egyelőre a járványnak a gócpontjai. Érdemes kerülni azokat a zárt tereket, ahol kis helyen sok ember van.
Szoktunk bízni a nyári melegben, a napsütésben meg az UV-sugárzásban. Okkal bízunk-e abban, hogy ezek majd lassítani fogják a járványt?
-Tavasszal még úgy gondoltuk, hogy a covid-19, akárcsak az influenza, el fog tűnni nyáron és majd ősszel jön a második hullám. Ehhez képest nyár közepén olyan helyeken lobbant be a járvány, mint az Egyesült Államok déli része ( Florida, Texas, Új-Mexikó, Kalifornia), ahol most nagyon meleg van. De ennek azért Amerikában más magyarázata van: ott az emberek elmenekülnek a meleg elől, olyan zárt, központi terekbe, ahol légkondicionáló berendezés van. De nem a légkondicionáló berendezéssel van a baj, hanem a zárt terekkel és azzal, hogy a nyitott, szellős helyek helyett az agyonhűtött tereket választják és nem viselnek maszkot.
Forrás: InfoRádió/Infostart
Hirdetés