Hogy vagy Anyu, miért ilyen nehéz megkérdezni? Feltétlenül olvassák el azok, akiknek az édesanyja nagymama korú lett

Hirdetés

Intelligens öregembert szeretni – könnyű és kellemes. De mit tegyünk az öreg és rosszindulatúnak vélt öregasszonyokkal? A gyermekkori nézeteltérések a szülőkkel, igazán csak a jéghegy csúcsa! A problémák akkor fokozódnak, amikor az édesanyák nagymamákká válnak.

Az Anya sérthetetlen, örök és bensőséges kapcsolat. Azonban egyszer eljön az a nap, amikor ő is megöregszik… Megérteni és elfogadni ennek a szónak a jelentését óriási kihívás. Elsősorban magadon kell változtatni.
Mit tegyen, ha megöregszik az ember

Nem olyan régen halottam egy történetet egy családról és az ő nagymamájukkal való viszonyukról. Nem, ez nem egy olyan fajta pszichológiai szöveg, mint az „Ki mit vet, úgy arat!” Ez egy valós, saját tapasztalatokra épülő megható történet!

Hirdetés


«Emlékszem édesanyámra, amikor az első unokáival még kezdő nagymama volt. Életerős, magabiztos: fogta a két kis unokáját, beültette őket a hátsó ülésre és irány kocsival a telekre. „Zöldséget a saját veteményesből kell választani! Amiből minden nap friss levest kell főzni!”.

A tapasztalataira támaszkodva mindenről volt saját véleménye. Mindenhez volt hozzáfűzni valója: „Látom megint üres a hűtőszekrény? Szerencse, hogy hoztam egy kis kocsonyát! Tessék, itt van a pénz, vegyél végre valahára magadnak egy télikabátot! Mi van fiam, már egy polcot sem tudsz rendesen feltenni? Figyelj, így kell ezt csinálni!” Stb., ugye ismerős!

Mi a fő problémájuk a fiatal szülőknek az idősebb korosztállyal? Vagy megvédjük a magánszféránkat és meghúzzuk a határokat, vagy sajnálkozunk azért, hogy az őseink nem akarnak segíteni nekünk. Vagy néha mind a kettőt csináljuk.

Aztán egyszer csak rájössz: a nagymama már nem tud fára mászni és nem tudja leszedni az almát. Nem fog már a távoli erdőben az unokákkal sétálni és gombászni, bogyókat szedni, mert fájnak a lábai. Nem tudja már elvinni a gyermeket a szakkörre és várni órákon keresztül, mert a sok üléstől megfájdul a háta. Nehéz lesz az unokáért az óvodába mennie, mert már nem tud felmenni a csoporthoz a harmadik emeletre.

Miről is beszélünk, hiszen már csak busszal tud eljönni hozzánk, pedig a szomszéd lakótelepen lakik, és ilyenkor sokáig ücsörög az előszobában, hogy kipihenje az utazás fáradalmait.

Intelligens öregembert szeretni – könnyű és kellemes. De mit tegyünk az öreg és rosszindulatúnak vélt öregasszonyokkal? A gyermekkori nézeteltérések a szülőkkel, igazán csak a jéghegy csúcsa! A problémák akkor fokozódnak, amikor az édesanyák nagymamákká válnak.

Hirdetés


Az Anya sérthetetlen, örök és bensőséges kapcsolat. Azonban egyszer eljön az a nap, amikor ő is megöregszik… Megérteni és elfogadni ennek a szónak a jelentését óriási kihívás. Elsősorban magadon kell változtatni.
Mit tegyen, ha megöregszik az ember

Nem olyan régen halottam egy történetet egy családról és az ő nagymamájukkal való viszonyukról. Nem, ez nem egy olyan fajta pszichológiai szöveg, mint az „Ki mit vet, úgy arat!” Ez egy valós, saját tapasztalatokra épülő megható történet!

«Emlékszem édesanyámra, amikor az első unokáival még kezdő nagymama volt. Életerős, magabiztos: fogta a két kis unokáját, beültette őket a hátsó ülésre és irány kocsival a telekre. „Zöldséget a saját veteményesből kell választani! Amiből minden nap friss levest kell főzni!”.

A tapasztalataira támaszkodva mindenről volt saját véleménye. Mindenhez volt hozzáfűzni valója: „Látom megint üres a hűtőszekrény? Szerencse, hogy hoztam egy kis kocsonyát! Tessék, itt van a pénz, vegyél végre valahára magadnak egy télikabátot! Mi van fiam, már egy polcot sem tudsz rendesen feltenni? Figyelj, így kell ezt csinálni!” Stb., ugye ismerős!

Mi a fő problémájuk a fiatal szülőknek az idősebb korosztállyal? Vagy megvédjük a magánszféránkat és meghúzzuk a határokat, vagy sajnálkozunk azért, hogy az őseink nem akarnak segíteni nekünk. Vagy néha mind a kettőt csináljuk.
Hirdetés

Hirdetés


Aztán egyszer csak rájössz: a nagymama már nem tud fára mászni és nem tudja leszedni az almát. Nem fog már a távoli erdőben az unokákkal sétálni és gombászni, bogyókat szedni, mert fájnak a lábai. Nem tudja már elvinni a gyermeket a szakkörre és várni órákon keresztül, mert a sok üléstől megfájdul a háta. Nehéz lesz az unokáért az óvodába mennie, mert már nem tud felmenni a csoporthoz a harmadik emeletre.

Miről is beszélünk, hiszen már csak busszal tud eljönni hozzánk, pedig a szomszéd lakótelepen lakik, és ilyenkor sokáig ücsörög az előszobában, hogy kipihenje az utazás fáradalmait.

Mutass érdeklődést!

Bólogass és hallgasd figyelmesen a nyugdíjasokra vonatkozó reformokat. Hallgasd meg, hogy mennyire tiszteletlenek a szolgáltatóknál és hogy megint emelkedett a vaj és a hajdina ára. Tegyél fel kérdéséket, még ha azok buták és értelmetlenek is. Ez az amin nem engedi, hogy belemerüljön a saját gondolataiba.
Foglald le!

Adj az erejének megfelelő feladatot, még akkor is, ha azt neked később újra meg kell csinálnod. Az elfoglalt embernek nincs ideje morogni. Egy kupac friss újság, néhány új TV csatorna csodákra képes!

Természetesen ezek csak apróságok, amit az idős szüleidért tehetsz. Néha a betegségek úgy kimerítik őket, hogy azon már semmiféle időskori pszichológia sem segít. Rugalmasság, önbizalom és tisztelet az, amit fejlesztened kell, még a megváltozott állapot felismerésének a legelején.

A hosszú élet valóban ijesztő? Teher? Sajnálat, vagy alázat és könyörület? Egyáltalán nem. Nekem, például az a gondolat, hogy mellettem van az édesanyám, vagy a nagymamám, ez erőt ad az élethez.

Mutasd meg barátaidnak ezt a cikket, lehet, hogy ez segít az idős emberekkel való együttélésben.

Forrás: ketkes.com

Hirdetés