Gulyás: az állam jelölheti ki a szolgáltatót, ahol bezárna a közeli benzinkút

Hirdetés


Az állam élni fog azzal a jogával, hogy maga jelölje ki a benzinkút működtetőjét azokon a helyeken, ahol bezárás miatt nem lehetne 5 kilométeren belül üzemanyagot venni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.

Hozzátette: ahol szükséges, a Mol átvállalja a szolgáltatást.

A tárcavezető azokra a hírekre reagált, amelyek szerint a benzinárstop miatt egyes üzemeltetők a benzinkútbezárást fontolgatják.

Hirdetés


Közölte: a kormánynak eddig nincs tudomása arról, hogy lenne olyan hely az országban, ahol nem lehet 5 kilométeren belül üzemanyagot venni. Hozzátette, legfeljebb 3-4 helyen adódhat ilyen helyzet.

Közölte azt is, hogy az árstopról szóló rendelet értelmében nem lehet korlátozni tankoláskor az autóba tölthető üzemanyag mennyiségét. Ennek megvalósulását a NAV ellenőrizni fogja. Csupán a kannában elvitelre vásárolt üzemanyag mennyisége korlátozható 10 literben – tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, hogy Európában és a tengerentúlon is mindenütt jelentősen nőtt az infláció. Magyarországon az árstopnak és a kamatstopnak, valamint a rezsicsökkentésnek köszönhetően 3 százalékponttal mérséklődött az áremelkedés, emiatt maradt 7-8 százalékon.

Hangsúlyozta: bízik a jegybank előrejelzésében, miszerint az év utolsó negyedévében az infláció már visszaáll a 2-4 százalékos szintre.

Tavaly 7,1 százalékos volt a magyar gazdasági növekedés, a rendszerváltás óta a legmagasabb – mutatott rá a miniszter.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ez nem csupán az uniós források hatékony felhasználásának eredménye, hanem annak a politikának is, amelynek köszönhetően alacsonyak az adók, évről évre rekordot döntenek a befektetések, növekednek a fizetések, így a fogyasztás is, támogatást kapnak a családok, és rezsiköltség biztosítja a háztartások alacsonyabb kiadását.

Hangsúlyozta: Magyarország ezzel az eredményével a második az Európai Unióban, csupán Lengyelország produkált magasabb, 7,7 százalékos gazdasági növekedést.

“Lehet egyes országokkal szemben bosszúhadjáratot folytatni, de ha egy gazdaságpolitika eredményes, annak megvan a következménye” – értékelte az eredményt a miniszter.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva a “lehető legdemokratikusabb” megoldásnak nevezte a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazást, mondván, azzal lehetőséget kapnak Magyarország polgárai, hogy döntsenek a törvény legfontosabb rendelkezéseiről.

Hirdetés


A miniszter óva intett attól, hogy valaki “túlértékelje” az Európai Bíróság szerdán ismertetett döntését, hozzátéve, annak csak a baloldal miniszterelnök-jelöltje által “kommunisták és fasiszták szövetségének minősített ellenzék” győzelme esetén lehetne káros következménye Magyarországra nézve. A miniszter a Fidesz választási győzelme esetén nem számít pénzügyi szankciókra, azt akkor tartja valószínűnek, ha a magukat kommunistának, fasisztának nevező baloldal győz, akik úgy gondolják, hogy feles többséggel alkotmányt lehet módosítani.

A miniszter kitért arra is, hogy a Brüsszellel folytatott viták ellenére Magyarország az elmúlt 12 évben rekordokat döntött, és az Európai Unión és a V4-en belül is a legeredményesebbek közé tartozik az uniós pénzek lehívásában. 2018-ban majdnem 4,5 milliárd eurót, 2019-ben majdnem 3,5 milliárd eurót, 2020-ban több mint 4,5 milliárd eurót és tavaly közel 4 milliárd eurót hívtunk le – mondta.

Gulyás Gergely szerint kizárólag a gyermekvédelmi törvény az oka annak, hogy nem sikerült aláírni Magyarországgal Brüsszelnek a helyreállítási alapról szóló megállapodást.

Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül Magyarországnak, hogy az ítélet szerint a rá eső perköltséget meg kell fizetnie, Gulyás Gergely úgy felelt, konkrét számot nem tud mondani, de az összeg minimális, “nemzetgazdasági mértékkel mérve nulla”.

A tárcavezető azt mondta, az Európai Bíróság ítélete egyértelművé teszi, hogy csak akkor jogszerű a kondicionalitási rendelet alkalmazása, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét és közvetlen összefüggésben áll az unió pénzügyi érdekeivel. Magyarország pedig ebből a szempontból az Európai Unióban a legjobban teljesítő országok közé tartozik, évek óta nagyítóval vizsgálják – fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt is mondta, Magyarországnak az ellen soha nem lesz kifogása, ha például a bírói függetlenséget kéri számon az unió egy tagállamon, mert az valóban a jogállamiság része. De az, hogy két férfi házasodhat-e, nem része a jogállamiságnak, erről minden tagállam szabad dönt. “Magyarországon nem engedjük meg”, és aki ezen változtatni akar, annak magyarnak kell lennie, Magyarországon kell megkapnia a szükséges politikai bizalmat és alkotmányt módosítania, ha az ehhez szükséges többsége megvan – mondta.

A miniszter arra a kérdésre, hogy Magyarország az Európai Bíróság számára kedvezőtlen döntése miatt fog-e más kérdésekben élni a vétójogával, a miniszter nemmel felelt, hozzátéve, a “lojális együttműködés talaján állunk, ezért minden ügyet magában vizsgálunk”.

A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán beszélt arról is, hogy Nyugat- és Közép-Európában másként gondolkodnak társadalmi kérdésekről. Magyarország tudomásul veszi, hogy Nyugat-Európának más a társadalmi és történelmi fejlődése, ők viszont nem ilyen toleránsak és nehezen veszik tudomásul, hogy Közép-Európában másféle társadalmak vannak – fejtette ki. Szerinte a közép-európai társadalmak felfogása megegyezik a három-négy évtizeddel ezelőtti nyugati társadalmakéval.

Gulyás Gergely nem tart attól, hogy az uniós bíróság ítélete nyomán Magyarországtól pénzt vonnak el. Ennek szerinte akkor lenne nagyobb a veszélye, ha olyanok kerülnek hatalomra, akik a jogállami elveket nem tartják tiszteletben, de ez ma Magyarországon csak a baloldali koalícióra érvényes – mondta.

Gulyás Gergely beszélt arról, hogy az uniós helyreállítási alappal kapcsolatos tervet az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvény miatt nem írta alá, az azzal szembeni legfőbb érv pedig az volt, hogy sérül a jogállamiság. Ezért a magyar kormány aggálya az, hogy a jogállamiságot arra kívánják felhasználni, hogy Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt büntessék – magyarázta, jelezve: az uniós szerződésekben a jogállamiság definíciója nem szerepel.

Úgy összegzett: a jogállamiság eszköz, hogy a politikai egyet nem értést a baloldal szankcionálja.

Beszámolt arról, hogy az Európai Unió Bírósága által hozott döntés ellen nincs fellebbezési fórum. Szerinte, ha az Európai Bizottság az európai tanácsi konklúziókkal és a bíróság szűkítő konklúziójával összhangban alkalmazza a rendeletet, akkor Magyarországnak nincs mitől tartania.

Megjegyezte: a magyar jogállamisági nívót el nem érő jogállamisági felfogás az, ha a bíróság elnöke egy folyamatban lévő ügyről annak eredményét megelőlegezve nyilatkozik.

Egy esetleges szankciókkal kapcsolatos kérdésre azt felelte: ha a bizottság és más politikai erők nem akarják az uniót szétverni, ezekkel az eszközökkel óvatosan élnek.

Gulyás Gergely a pedagógusokról szólva elmondta, jelenleg is tárgyal a kormány a pedagógusok érdekképviseleti szerveivel. A pedagógusok igényeit értik és jogosnak is tartják, ezért jelentették be a legalább 30 százalékos béremelést. Ugyanakkor a miniszter a jogszabályok betartására kérte a pedagógusokat.

Megjegyezte továbbá, hogy az érdekképviseleti szervezetek március második felére hirdetett sztrájkja olyan, mintha valaki a választásokba akarna beavatkozni. “Ezt is lehet”, de “politikai akcióként kell kezelni” – tette hozzá.

Arra a szakszervezeti felvetésre, miszerint a sztrájktörvénnyel szembe megy a kormány által alkotott rendelet, azt felelte: sajátos a szakszervezet részéről hivatkozni a törvényességre, miután levezényeltek egy a bíróság által törvénytelennek minősített sztrájkot. Azt az előző sztrájk jogellenességét megállapító bírósági döntése mondja ki, hogy a kormánynak rendeletben kell meghatároznia a kötelező szolgáltatásokat – mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a kormány a benzinárstop meghosszabbítása miatt bajba kerülő benzinkutakat, a miniszter azt felelte, nem akarják a magyar adófizetők pénzéből kisegíteni a benzinkutakat.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a kormány nem tervez újabb termékekre hatósági árat bevezetni.

Az üzemanyagárstoppal kapcsolatban azt mondta, a nap folyamán kijelölik a Molt az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetésére.

Arra a kérdésre, hogy valóban 500 és 2000 milliárd forint közötti összegbe kerül-e az állami költségvetésnek idén a rezsicsökkentés, Gulyás Gergely azt mondta, a pluszköltségek inkább a sáv alsó feléhez közelítenek, a költségvetés pedig az ehhez szükséges forrásokat tudja biztosítani. Hozzátette: az MVM tavalyi kétszázmilliárd forintos tőkeemeléséből és a nyereségéből tudja a helyzetet kezelni.

Kérdezték arról is, hogy Brüsszelben van-e visszhangja Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azon kijelentésének, hogy a kommunistákat és a fasisztákat is képviseli. Gulyás Gergely szerint tévedés, hogy Nyugat-Európában sokszínű a sajtó, ezért oda csak a megszűrt hírek érnek el. Bár Németországban ez a nyilatkozat már megjelent – jegyezte meg.

A miniszter az ellenzéki politikus ezen nyilatkozatát Márki-Zay Péter őszödi beszédének nevezte. Szerinte 1944 óta nem fordult elő, hogy ezt bárki célul tűzte volna ki, ahogy több mint három évtizede ez a kommunistákkal kapcsolatban sem merült fel. Rámutatott: akik a jelölt mögött vannak, továbbra is mögötte állnak, és a menthetetlent is próbálják menteni.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék által jelölni kívánt Róna Pétert alkalmasnak tartaná-e köztársasági elnöknek, azt felelte: ha nincs is olyan elítélő véleménye róla, mint Simor András korábbi jegybankelnöknek, a két szóba került jelölt közül szerinte nem ő az alkalmasabb a feladatra.

Gulyás Gergelyt kérdezték az orosz-ukrán konfliktusról és az esetleges magyar részvételről. A miniszter közölte: amíg polgári kormánya van, Magyarország nem fog magyar katonákat küldeni harcolni Ukrajnába.

Elmondta, a miniszterelnök három héttel ezelőtt azt a feladatot adta az illetékes állami szervek vezetőinek, a Belügyminisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy készítsenek pontos, részletekbe menő tervet, hogy migrációs hullám esetén Magyarország mennyi embert, hol tud elhelyezni, hogyan tud segíteni.

Hozzátette: a kormány azt feltételezi, hogy a menekültek nagy része Lengyelország felé menne, míg a Kárpátalján élő magyarok és nem magyarok Magyarországot választhatják.

Közölte, Magyarország több tízezer emberről is tud gondoskodni, ha szükséges.

Elmondta, a magyar menekültügyi szabályok világosak: az első biztonságos országnak kell menedéket nyújtania. Ukrajna esetén ez Magyarország – jegyezte meg.

Gulyás Gergely a családtámogatási rendszerről szólva hangsúlyozta: konkrét kormánydöntések még nem születtek, de jelentősen szeretnék bővíteni a területre fordítható költségvetési forrásokat.

A családosoknak járó személyijövedelemadó-visszatérítéssel összefüggésben kérdésre válaszolva elmondta, az ezt követő folyósítási körbe azok tartoznak, akik az szja-bevallásukban veszik igénybe a családi kedvezményt.

A minisztert kérdezték arról, hogy Magyarországra látogat-e a választások előtt Donald Trump volt amerikai elnök. Azt mondta, nincs ilyen információjuk, de nem a kormány a látogatás szervezője.

Hirdetés

Hozzászólások: