Gulyás: a kormány elfogadta az Európai Bizottság álláspontját

Hirdetés

Előrehaladtak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap folyósításáról, a kormány elfogadta a bizottság álláspontját – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón csütörtökön. Gulyás Gergely beszámolt arról, hogy a kormány négy fontos területen fogadta el a bizottság álláspontját.

Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát – emelte ki a miniszter.

Hirdetés

A kabinet azt is elfogadta, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak, vagyis a végső döntést mind a nyomozás elrendeléséről, mind annak megszüntetése esetén a folyatásról és végső soron a vádemelésről a bíróság mondja ki. A kormány által kezdeményezett jogalkotásnál nagyobb teret adnak a társadalmi konzultációnak és csökkentik a gyors jogalkotási lehetőségek arányát.

Azt a bizottsági ajánlást is elfogadta a kabinet, hogy az uniós források jelentős részét az energiafüggetlenség növelésére kell fordítani – mondta.

Ez igaz a helyreállítási alap támogatási forrásaira, és ha arról megegyeztek, jövő augusztusig hitelkérelemre is van lehetősége Magyarországnak. A hitelként elnyerhető forrásokat teljes egészében energiafüggetlenség elérésére fordítaná a kormány.

Hirdetés

Gulyás Gergely kijelentette: a kormány célja, hogy a bizottság javaslatait elfogadva a lehető leggyorsabban megállapodjon.

Eközben azonban a magyar baloldal képviselői intenzíven lobbiznak azért, hogy megakadályozzák a megállapodást – jegyezte meg a politikus.

Gulyás Gergely kijelentette: ezzel nem a kormánynak, hanem az országnak okoznak kárt, akadályozzák, hogy jusson forrás a pedagógusok vagy az egészségügyi dolgozók béremelésére. Szerinte mindez a jelenlegi háborús helyzetben soha nem látott felelőtlenség.

Magyarország azt is megvizsgálja, hogy az energiafüggetlenség hogyan növelhető – folytatta. Igyekeznek gondoskodni a Mátrai Erőmű jelenleg nem működő erőműinek beindításáról. Három gázturbinás erőművet is építenének a következő két-három évben és Paks I. üzemidőhosszabbítását is kezdeményezi a kabinet.

Növelnék a hazai gáztermelést, a jelenlegi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra. Ezt az teszi lehetővé, hogy például a makói palagázt a jelenlegi gázárak mellett már megéri kitermelni. A rendelkezésre álló 3 gigawattnyi naperőművi kapacitást pedig a jövő év végére növelné 6 gigawattra a kormány – tette hozzá.

A piacokon vagy a forint árfolyamán látszó nehézség ellenére a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek – mondta Gulyás Gergely.

Hangsúlyozta, hogy a kabinet a szerdai ülésén értékelte a magyar gazdaság és költségvetés helyzetét.

Kifejtette: a legfrissebb, májusi ipari termelési adat 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szinte teljes a foglalkoztatottság, és a költségvetési bevételek is jelentősen nőnek, nagy részük valószínűleg alultervezettnek bizonyul majd.

Hirdetés

A kormány minden olyan intézkedést megtett, ami a költségvetés stabilitásához kell. Így a hiánycél idén és jövőre is tartható – fűzte hozzá a miniszter.

A forint árfolyamát az energiaárak, elsősorban a gázár mozgatja, ezért gyengül az euró is a dollárhoz képest – mondta.

Mindennek a háború a kiváltó oka, és az amiatt bevezetett szankció, amelytől egész Európa szenved. Példaként Németországot hozta, amely negatív külkereskedelmi mérleget ért el.

Az inflációról szólva közölte: az egész Európát elérte, de abban Magyarország valamivel jobban áll, mint a térség országai, míg a nemzeti valuta árfolyamával valamivel rosszabbul.

Gulyás Gergely elmondta, mintegy négyezer fős lesz a határvadász egység a rendőrségen belül, először 2200 határvadászt vesz fel a belügyi tárca.

A határvédelmet a rendőrökkel együttműködve a határvadászok fogják ellátni – ismertette, megjegyezve: ez tehermentesíti a katonaságot és többen fogják védeni a magyar határt.

Hirdetés

Hozzátette: a költségvetési forrásokat a honvédelmi alapból biztosítják majd.

Gulyás Gergely értékelése szerint az elmúlt időszakban nemcsak megnőtt az erőszakos határsértések száma, hanem azok sokkal brutálisabbak és agresszívabbak lettek. Elmondta, hogy a határ szerb oldalán fegyveres konfliktus robbant ki, amelynek halálos áldozatai is voltak, emellett a migránsok több esetben fegyverrel kísérelték meg az átjutást a magyar határkerítésen.

Míg a déli határnál Magyarország növekvő migrációs hatásnak van kitéve, addig a keleti határnál, a szomszédos országban háború zajlik, ezért katonákra, mozgósításra szükség van – összegzett.

Gulyás Gergely szerint a pánikkeltés távol áll a kormánytól, de ha a brit kormány mozgósítást rendel el, akkor a magyar katonáknak is az ország keleti felében kell tartózkodnia.

Ismertetése szerint míg a déli határszakaszon tavaly január 1. és június 6. között 47 ezer, addig idén ugyanebben az időszakban 110 ezer határsértőt fogtak el. Egy év alatt 92 százalékkal nőtt az embercsempészet miatt elfogottak aránya, tavaly 431, idén 831 embercsempészt fogtak el, ellenük büntetőeljárás indult.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva közölte: törvényt alkotnak majd a határvadász egységek létrehozásával kapcsolatos kérdésekről. A határvadász egység létrehozásának célja – folytatta – hogy készen álljon az erőszakos cselekmények megakadályozására, és ha szükséges, akkor a jogszabályokat is ehhez kell majd igazítani. Jelezte: megvizsgálja a belügyi tárca, hogy milyen eszközei lesznek a határvadászoknak arra, hogy ilyen esetben fellépjenek a határsértőkkel szemben.

A határvadász egység létszámára vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány szerint 4 ezer státusz létrehozása jelenleg elegendő. Elmondta: a határvadász egységek tisztjei a készenléti rendőrség kötelékében szolgáló rendőrök lesznek. Azok, akik határvadászként a határ védelmét ellátják majd, egy gyors kiképzést követően már szeptembertől munkára alkalmasak lesznek. A bérezés ügyében még végleges döntés nem született, figyelembe kell venni azt, hogy míg a rendőröknél elvárás az érettségi, a határvadászok esetében ilyen elvárás nincsen.

Egy másik kérdésre válaszolva Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, számol a kormány azzal, hogy Ukrajna felől próbálhatnak bejutni migránsok, de nem tapasztaltak eddig ilyen esetet.

Közölte: a kerítés 2015-ös megépítése óta a határvédelemre fordított költség öt százaléknál kisebb részét állta Brüsszel, holott nemcsak az ország, de a schengeni zóna, így Európa külső határait is védjük. Hozzátette, “a határkerítés ügyében Brüsszelre nem lehet számítani”, ugyanakkor indokolt a létesítmény továbbfejlesztése annak érdekében, hogy lényegesen nehezebb legyen létrával átjutni rajta.

Közlése szerint ez a fejlesztés is szerepel a határvadász egységek létrehozásáról szóló belügyminisztériumi előterjesztésben. Hangsúlyozta, a kerítést nem megemelni kell, hanem a tetejére döntött részt építeni, ezzel nehezítve az illegális átjutást.

Az EU-val való tárgyalások témájára rátérve a tárcavezető azt valószínűsítette, hogy ősszel lehet megállapodás az uniós forrásokról.

Arról, hogy a Velencei Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az Országos Bírósági Tanácsban ne csak bírák legyenek, a miniszter azt mondta: az ajánlás megvalósíthatóságát megvizsgálják, ezen semmilyen megegyezés nem fog múlni, nem zárkóznak el ettől.

Szerinte a megállapodásnak leginkább az Európai Parlament jelenti az akadályát, ahol a “magyar baloldali képviselők és nyugati elvtársaik” mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország a pedagógus béremeléshez és az egészségügyi béremeléshez szükséges forrásokhoz ne jusson hozzá.

Úgy értékelt: “lábbal tiprása az európai uniós szerződéseknek”, hogy az Európai Parlament össze nem idő dolgokat összekapcsolva amellett foglalt állást, hogy amíg a minimumadóhoz nem járul hozzá Magyarország, addig ne írjanak alá helyreállítási alap megállapodást a magyar kormánnyal.

A miniszter sok kérdést kapott a forint árfolyamával kapcsolatban. Szerinte ilyenkor mindig felmerül a spekuláció gyanúja és veszélye, de egyelőre megalapozott gyanút nem látnak, a veszély viszont mindig fennáll. Elsősorban a jegybanknak vannak eszközei ennek megakadályozására – jelezte.

Kifejtette: Magyarország energiakitettsége – amit most mérsékelni fognak – jelentős, illetve a magyar államadósság – bár csökkent – de így is magasabb, mint a nem euróval fizető térségbeli államoké. Ez ilyenkor minimálisan növeli a kitettséget, ez a különbözet látszik az árfolyamban is – mondta.

Arról is beszélt: a régiós valuták közül a forint teljesít ugyan a leggyengébben, de a visegrádi államok közül inflációban a legjobban állunk, mivel “olyan árstopokat vezettünk be, amelyek mintegy hat százalékkal mérséklik az inflációt”. Hangsúlyozta: az árfolyamot az államadósság mértéke és az energiakitettség határozza meg, márpedig az előbbi annak ellenére magasabb nálunk a térség átlagánál, hogy az utóbbi évtizedben a szomszédos államokban nőtt, nálunk csökkent ez a mutató.

Úgy vélte: leginkább pillanatnyilag a gázár az árfolyam gyengülésének oka, ezért az attól való függetlenedés, a beszerzési láncok hosszú távú biztonsága az, ami ma a piacokra leginkább megnyugtatólag hathat.

Arra is kitért: az EU-s forrásokról való megállapodás biztos, hogy nem gyengíti, vélhetően erősíti majd a forint árfolyamát. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: “csodára nem kell számítani megegyezés esetén sem”, Magyarországnak finanszírozási nehézségei nincsenek, és ezt a hitelezők és a pénzügyi piac is látja.

Kiemelte: abban ma nincs vita, hogy ami az infláció és árfolyam területén történik, az “mind a háború következménye”, de hogy mi okozza az eltéréseket, az vitatható. A jelenséggel szemben nem tudunk mit tenni, de mérsékelni tudjuk – tette hozzá, megemlítve, ha a gázár nem emelkedik, az nyugtatólag hat az inflációra, ám nem kell kapkodni, mert a magyar gazdaság alapjai stabilak, és tartani fogja a kormány a költségvetési hiányt.

Az energiaellátásra rátérve arról beszélt, folyamatos – és jelenleg 35 százalékon tart – a hazai gáztárolók feltöltése, abban bíznak, hogy októberre sikerül a legmagasabb szintet elérni. Hangsúlyozta, egy Oroszország elleni gázembargóról szóló döntésnél az Európai Unió “nem tudja megkerülni Magyarországot”.

Ha a háborúban az egyik fél nem győzi le a másikat, “a béke a tárgyalóasztaloknál szokott születni”‘, emlékeztetett Gulyás Gergely, aki szerint a Nyugat számos állama azért küzd napjainkban problémákkal, mert – hibásan – az energetika területére is kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat. A miniszter arra hívta fel a figyelmet: orosz olaj nélkül veszélybe kerülne a hazai benzinellátás.

Azt próbáljuk megvédeni, amit elértünk – fogalmazott Gulyás Gergely, amikor arról kérdezték, lesz-e fizetésemelés a közszférában. Hozzátette, “hogyha jobb idők jönnek, véget ért a háború”, akkor az elmúlt tíz év emelési ütemet szeretné fenntartani a kormány.

Az egészségügynek adandó többletforrásokról úgy nyilatkozott, tavaly 86 milliárd forintos költségvetési többlete volt a szektornak, idén “lehet, hogy a többlet kevesebb lesz”. A jelenlegi gazdasági helyzet lényegesen gyorsabban változik, mint a mögöttünk hagyott évtizedben változott – jelentette ki, hozzátéve, ezért így jelenleg nem lehet további béremelésről beszélni. Célként a miniszter azt említette, hogy megóvják az országot attól a helyzettől, amit “a háború és az arra adott téves európai válasz okozott”.

Gulyás Gergely szerint különösen a pedagógusok és a fegyveres testületek tagjainak bérét lenne fontos emelni.

Arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelő miniszter egy konferencián azt mondta, hogy infláció alatti mértékben kellene emelni Magyarországon a béreket, hogy megelőzzék az ár-bér spirál kialakulását, Gulyás Gergely úgy kommentálta: az igaz, hogy egy ár-bér spiráltól mindig tart a közgazdaságtan, de az idei évben a kormány örül annak, hogy a béremelkedések magasabbak lesznek, mint az infláció, mert ez az, ami ellenállóvá teszi az embereket az inflációval szemben.

Azt, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy sajtótudósítás szerint “nagy megszorításokról” beszélt az Országos Bírói Tanács zárt ülésén, úgy kommentálta: a tárcavezető éppen arról beszélt, hogy a minisztériumokban komoly elvonások vannak, mert a kormány saját magán spórol. A megszorítás a baloldal eszköztárába tartozik, nem a mienkbe – hangsúlyozta.

Gulyás Gergelytől azt is megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy egy DK-s politikus csak a legrászorulóbbaknak biztosítaná a rezsicsökkentést. A miniszter úgy vélte: a baloldal mindig is a rezsicsökkentés ellen foglalt állást. Kijelentette: a kormány célja, hogy jövőre “bármilyen nehéz év is áll előttünk” bővítse a családtámogatásokat, megvédje a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. “Ez a négy terület, ahol mi semmiféleképpen nem akarunk lejönni a pályáról” – fogalmazott.

Amikor a hazai titkosszolgálatok költségvetési forrásainak emeléséről kérdezték, a miniszter megjegyezte, háborús helyzetben vagyunk és a határaink is sokkal fenyegetettebbek, mint korábban, márpedig “mindkettő a titkosszolgálatok megerősítését kívánja”, aminek forrásigénye is van. A nemzeti szuverenitás védelme a világ összes országában titkosszolgálati feladat – fogalmazott.

A honvédelmi miniszter kaszinóérdekeltségeire vonatkozó kérdésre elmondta, úgy tudja, Szalay-Bobrovniczky Kristóf minden gazdasági érdekeltségét megszüntette, értékesítette, ismerete szerint a kaszinóban meglévőt is.

Amikor a sorkatonaság – lett példa alapján való – ismételt bevezetéséről kérdezték, Gulyás Gergely azt közölte, amióta tagja a kabinetnek, kormányülésen nem hangzott el ilyen felvetés.

Kitért arra: pontos adatok nem, csak becslések állnak rendelkezésre a Magyarországon maradt háború elől menekülők számáról; a kárpátaljai magyaroké vélhetően meghaladja az 50 ezret, ennél kevesebb az ukránoké.

Nem született egyelőre arról döntés, hogy a miniszterelnök Kijevbe utazzon – mondta arra a kérdésre válaszolva, elfogadja-e Orbán Viktor az ukrán államfő meghívását.

A vízszolgáltatók esetleges államosítására vonatkozó kérdésre közölte: a háború következtében megemelkedett energiaárak eredményeként nagyon sok önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató csődközelbe került, ezért az önkormányzati államtitkárságot, illetve a Palkovics László vezette tárcát is többen megkeresték, hogy jobb híján átadnák ezeket a cégeket, mert nem akarják csődbe vinni őket. Szerinte az államnak arra kell felkészülnie, hogy sok ilyen önkormányzat lesz, így megfelelő üzemméret mellett valamilyen struktúrát ki kell majd alakítani.

Arra a felvetésre, hogy a rezsicsökkentésre fordított források miatt jutott-e kevesebb a vízhálózatok fejlesztésére, úgy reagált: a rezsicsökkentést sikerült éveken keresztül nullszaldóssá tenni, ezért nem kellett rá forrásokat fordítani.

Az emelkedő a koronavírus-fertőzési számokkal és esetleges óvintézkedések bevezetésével kapcsolatos kérdésre a miniszter kijelentette: az emelkedés olyan minimális, hogy semmi szükség nincs ezekre.

Arra a kérdésre, hogy meglepődne-e ha az “antiszemita kijelentéseket tevő” új Jobbik-elnök, Gyöngyösi Mártont felvenné a soraiba az Európai Néppárt, Gulyás Gergely azt mondta: ez nem valószínű, gyakorlatilag kizárt. Arra a felvetésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy a baloldal 2012-ben pont Gyöngyösi Márton kijelentése kapcsán még a párt ügyészség általi betiltását követelte, addig mostanra már ezek a hangok elnémultak, azt válaszolta: “akkor még Gyurcsány Ferenc nem gondolkodott abban, hogy a DK-nak legyen egy náci tagozata is”.

Kérdésre válaszolva kitért arra is: a kormány egyetért Kövér László házelnök döntésével, hogy visszautasította a Mi Hazánk egy törvényjavaslatát, amiben a holokauszt kárpótlások letiltását kezdeményezték.

Egy másik kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kijelentette, “nem a filmekben megszokott módon, de Budapesten autósüldözés folyik”, ennek egy újabb állomása a parkolási díjak emelése. Úgy fogalmazott: “egészen sajátos perverziója” a mai fővárosi vezetésnek, hogy bűnösnek jelöli meg azt, aki autóba ül.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszámolt arról: augusztus 20-án Európa legnagyobb tűzijátékát tartják meg, amely egy négynapos programsorozat része lesz.

Hirdetés

Hozzászólások: