Főtt krumpliból, híg zöldséglevesből és némi pörköltszaftból „sékelt” gulyás, vizezett sör, fröccs lőréből – Íme, néhány balatoni átverés!

A trükközés ugyan folyamatosan visszaszorul a tóparti vendéglátásból, ám próbálkozók mindig lesznek.

Főtt krumpliból, híg zöldséglevesből és némi pörköltszaftból „sékelt” gulyás, vizezett sör, fröccs lőréből, négyszer panírozott rántott szelet – a kilencvenes évek vevőriasztó balatoni gasztronómiai fogásai. Mára szerencsére jelentősen átalakultak a magyar tenger vendéglátó-ipari szokásai, egyre több a nemcsak helyi szinten, de országosan is ismert és elismert étterem, vendéglő, cukrászda, kávézó, fagylaltozó, pékség. Ennek ellenére még mindig akadnak helyek, ahol nem árt figyelni, mit rendel az ember az étlapról, s pláne, milyen tételek szerepelnek a számlán. Próbálkozók mindig lesznek, főként a szakmában csak egynyári vendéglősnek nevezett, a gyors meggazdagodás reményében a Balatonnál egységet csak egy szezonra kibérlő vállalkozók személyében.

– Szerencsére az elmúlt egy– két esztendőben jelentősen javult a helyzet a balatoni vendéglátásban – mondta Csapody Balázs, a hazai éttermek rangsorában hosszú évek óta a legjobbak között számon tartott, többek között a Legjobb konyha címet is elnyerő balatonszemesi Kistücsök tulajdonosa. – A budapesti pozitív gasztronómiai folyamatok legyűrűztek, s ez komoly változásokat jelentett.

– A régi, klasszikus trükkök egyre kevésbé működnek – állította Csapody Balázs. – A vendégek, ha lehet így mondani, kiművelődtek, mind többen veszik észre, ha átverik vagy át akarják verni őket. Az egyik legjellemzőbb csalást a konyhán követik el: nem abból az alapanyagból – ez általában a húsokra érvényes – készül el a fogás, mint azt az étlap ígéri, vagy éppen a étel indokolná. Karaj helyett comb, vad helyett marha érkezik, utóbbi esetében egy ügyes szakács megfelelő mennyiségű vörös borral, pácolással és fűszerekkel a laikus számára teljesen el tudja tüntetni a különbséget.

Hallani olyanról is, hogy rántott fogas vagy harcsa helyett egyszerű és olcsó pangasius kerül a tányérra, bár ez utóbbit Csapody Balázs kizártnak tartotta: szerinte annyira eltér a szerkezetük, ízük és színük, hogy ezt nem lehet megkockáztatni. Ha ez nem is működik, még mindig lehet játszani a hal súlyával: mivel az ár a legtöbbször dekában van megadva, a vendég nem tudhatja, valójában mekkora adagot is kapott, főleg, ha nyers tömeg alapján számláznak neki, noha a súlyvesztés akár 30 százalék is lehet sütés közben…

Hasonlóképpen érdemes figyelni, amikor többszemélyes tálat választ egy társaság. Adott esetben ugyanis a konyhán könnyen lespórolnak néhány szelet húst, s az ár természetesen nem változik – ha a tálon felvágva érkezik a hús, legalábbis elgondolkodtató… Gyanút kelthetnek a túlságosan költői elnevezésű fogások is: a cifraság bizony takarhat egyszerűséget, viszont a végelszámolásnál vastagabban foghat a ceruza a talmi elnevezés miatt. Természetesen a köreteken is rengeteget nyerhet egy étterem, például steakburgonyaként tálalva a vastag hasábot.

Még jobban oda kell figyelni az italválasztásnál. A helyre kancsóban, míves butéliában kihozott borok alapból gyanút kelthetnek: akár kannás bor is megjelenhet díszes szervírozásban. Még komolyabb bizalom szükséges egyes helyeken a fröccsrendeléskor, hiszen az itallapon feltüntetett minőségi, gyakran sok ezer forintos palackok tartalma helyett akár egy olcsóbb asztalit is felszikvizezhetnek. – Csak azt tudom tanácsolni a vendégeknek, várja el a pincértől, hogy az asztalnál bontsa ki a kért italt – jegyezte meg Csapody Balázs. – S ne csak a boroknál, de például a égetett szeszeknél is. Nálunk a pálinkát például ugyanúgy kínálja a személyzet, mint a borokat. Így persze elkerülhető, hogy márkás rövid helyett kommersz kerüljön a kupicába. A koktéloknál minél több az összetevője egy italnak, annál nagyobb lehet a trükközés. Nem árt figyelni a jeges hűsítőkre sem, a gazdagon adagolt jég általában egyet jelent a kevesebb itallal.

Forrás: blikkruzs.blikk.hu