Ezek lehetnek a Pfizer/BioNTech oltóanyag mellékhatásai

Ezek lehetnek a Pfizer/BioNTech oltóanyag mellékhatásai

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársai a Virológia Pécs Facebook-oldalán jelentettek meg egy összefoglalót, melyben leírják, hogy eddig mit lehet tudni a Pfizer/BioNTech vakcináról.

Hogyan alakítja ki a vakcina a védelmet?

A vakcina a következő-generációs oltóanyagok közül az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik. Tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát (mRNS) tartalmaz. A hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (ún. citoplazma) részébe.

A molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejt működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki.

Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé” válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (ún. humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (ún. sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet.

A hírvivő RNS miután „elvégezte feladatát” – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – ezek is elbomlanak. A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.

Mik lehetnek a mellékhatások?

Az oltási hely pirosodása és duzzanata alacsony százalékban volt megfigyelhető, azonban gyakori volt az oltási hely rövid ideig tartó fájdalma. A placebo készítményhez képest

gyakrabban figyeltek meg szisztémás reakciókat (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), melyek kivétel nélkül elmúltak.

Ezek a reakciók általánosságban a második dózis után gyakoribbak voltak, mint az első után. A virológusok megállapítása szerint az adatok alapján a biztonsági profil kifejezetten jónak mondható.

Mennyire hatásos az oltóanyag?

Az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem,

a második dózist követően 7 nappal pedig már 95 százalékos hatékonyság állapítható meg.

Rendkívül jó hír, hogy a hatékonyság 90-100% közt mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát.

Megválaszolatlan kérdések

A virológusok kiemelték, hogy még nincs minden kérdésre válasz. Nem lehet tudni például, hogy mennyire biztonságos és hatékony a vakcina a megfigyelési időszakon túl olyan populációs csoportokban, mint várandós anyák, gyermekek, vagy immunhiányos állapotúak. Kérdéses az is, hogy a vakcina véd-e az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is, illetve hogy milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist.

A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebo készítményt kapott. A vakcinát izomba adták be, és az első dózist követően 21 nappal később következett a második dózis. A vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig biztos, de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu