Emmi: A kórházi ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt, csak két százalékot kellett felszabadítani

Az első magyarországi fertőzés megjelenése után „a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról”, ennek következtében március végére további 24 százalékkal nőtt a szabad ágyak száma – írják közleményükben.

Mindössze 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat a kórházak számára, mert az ágyak 58 százaléka már eddig is szabad volt – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kórházigazgatókkal és intézetvezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetése után azt mondta, a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek a koronavírus-járvány miatt, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul.

Az Emmi közleményében azt írta: “más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésében kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét”.

Közölték, hogy

a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, azaz a kórházi ágyak 34 százaléka “eleve üresen állt”.

Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett “a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról”, ennek következtében március végére további 24 százalékkal nőtt a szabad ágyak száma – tudatták.

A közlemény szerint így amikor Kásler Miklós utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, “akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt”. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat

– írják.

Arra is kitértek, hogy a a szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt: átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást biztosíthassák az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett embereknek.

“Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel” – olvasható a kommünikében, amelyben a tárca azt is jelezte:

Magyarországon – “a jó ritmusban meghozott kormányzati korlátozó intézkedéseknek köszönhetően” – sikerült lassítani a járvány terjedését. A magyar egészségügyi rendszer “rugalmasan alkalmazkodott” a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére

– írták.

A közlemény beszámolt arról is, hogy Kásler Miklós a beszélgetésen ismételten megköszönte a kórházak helytállását, a főigazgatók pontos és lelkiismeretes munkavégzését.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu