Egy taxisofőr megható története, amit soha nem felejtesz el.

Hirdetés

Ez a történet egy lecke a türelemről kialakult képedet megfogja változtatni.

Egy Londoni taxis története következik:

“Éppen most érkeztem meg a címre és már dudáltam is egyet, ezzel jelezve hogy itt vagyok.
Pár perc várakozás után ismét dudáltam- Mivel ma ez lett volna az utolsó fuvarom, már az is eszembe jutott hogy fogom magam és továbbhajtok. De inkább leparkoltam a kocsit, és gyalog mentem oda a kapujukhoz, ahol csengetni kezdtem. Kettő perc mondták bentről, egy idősebb korosztályba tartozó hölgytől. De olyan furcsa hangot halottam, mint amikor valamit a földön vonszolnának bent.

Hirdetés

Majd hosszú várakozás után végre kinyílt az ajtó. Egy alacsonyabb 90-95 éves idős hölgy állt az ajtóba, szalmakalapba és rózsa mintás ruhába, és még fátyol is volt rajta, mint ha a 30 as évekből jött volna a hölgy.

Bepillantottam a lakásba, és olyan volt mint ha már évtizedek óta senki sem lakott volna benne.
Minden bútor le volt fóliázva, se óra nem volt a falon, se fényképek, se kellékek, eszközök. a polcokon. A földön lévő doboz tele volt fényképekkel.

“Fiatalember Segítene kivinni a csomagomat? Kérdezte a hölgy, majd magamhoz vettem a csomagot, és betettem az autóba. Ekkor visszakérdezek hogy segítsek e beszállni?

Meg is fogta a kezem és együtt sétáltunk az autó felé, és folyamatosan köszöngette a segítségemet. Ez természetes mondtam neki.

„Én csak úgy szeretnék bánni az utasaimmal, ahogy én szeretném, hogy mások az édesanyámmal bánjanak.”

Hirdetés

Hozzászólások: