Alig pár órája jelentették be! Szeptemberben jöhet a második járványhullám! Erre kell számítani:

Hirdetés

Merkely Béla szerint a vírusveszély ősz elejére megint megnövekedhet, ezért fontos, hogy az felkészülve érjen minket a koronavírus újabb hulláma.

Gulyás Gergely vasárnapi bejelentésére reagált a Semmelweis Egyetem rektora és arról beszélt, mire kell számítanunk.

A vasárnapi bejelentés ellenére jobb, ha itthonra tervezzük nyaralásunkat. Bár Horvátország a zöld kategóriában van, a helyzet szerinte gyorsan változhat.

Hirdetés

A vírus nehezen kiszámítható terjedése miatt a kutatóknak nehéz dolguk van. A nyári és a novemberi hullám lehetősége is felmerült már korábban. Emiatt az egészségügy folyamatosan készenlétben van, ha a fertőzöttek száma újra komoly emelkedésnek indulna.

Szeptemberi jóslatát azzal indokolta, hogy elkezdődik az iskola és többen mennek majd újra munkába. Emellett a nyári szezon is véget ér, úgyhogy a nagyobb településekre sokan térnének vissza nyaralásból.Merkely szerint a környező országok megnövekedő fertőzöttsége abból adódik, hogy túl korán oldották fel a korlátozásokat. Ezt gyakran még az előtt, hogy az adatok azt indokolták volna -írja az ezalenyeg.hu

fontos, hogy az felkészülve érjen minket a koronavírus újabb hulláma.

Gulyás Gergely vasárnapi bejelentésére reagált a Semmelweis Egyetem rektora és arról beszélt, mire kell számítanunk.

A vasárnapi bejelentés ellenére jobb, ha itthonra tervezzük nyaralásunkat. Bár Horvátország a zöld kategóriában van, a helyzet szerinte gyorsan változhat.

Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma – mondta a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Hirdetés

“Az első ütemben nem akartuk az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltünk pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére” – fogalmazott a miniszter, könnyebbségnek nevezve, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek.

Az energiastratégiáról szólva emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid semlegesség elérésében az atomenergiának hatalmas szerepe van, “a megújuló energiaforrások terén pedig nem a szél-, hanem a naperőművek mellett köteleztük el magunkat”, mivel Magyarországon az éves napsütötte órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély. “A ránk váró feladatok megoldásához az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség, de ebben az uniós támogatások is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá.

A 2021-2027-es uniós ciklus várható pénzügyi keretéről szólva kiemelte: reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére. “Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem” – hangsúlyozta, megjegyezve: az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, és a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke.

Hirdetés

A miniszter rámutatott, hogy a Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint a magyar gazdaság már high-tech pályára állt: a magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban. Újabb mérföldkő a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, emellett letették egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, de elkezdték a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb 5, majd 20 petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések.A Budapest-Belgrád vasútvonalról – amelyet kormánybiztosként felügyel – azt mondta, az előkészületek az ütemterv szerint haladnak, 2025-re készülhet el a beruházás. A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás – fogalmazott.

Palkovics László, aki az autó- és motorsport megújításának kormánybiztosa is, a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pályáról szólva kijelentette, hogy arra egy megtérülő beruházásként gondolnak. A pályán 2023-tól rendezendő MotoGP-futam mellett évente legalább 180-200 napnyi esemény töltheti meg a naptárat. A jogtulajdonos Dorna csoport egy új generációs pályát szeretett volna, amelyen izgalmas, látványos versenyeket lehet rendezni, ezt a célt pedig nem lehetett volna elérni a Hungaroring átépítésével. Mogyoródon a következő két év legfontosabb feladatának az épületek átalakítását, újjáépítését, illetve a zajvédelem megoldását nevezte. Mint mondta, a teljes rekonstrukció várhatóan 40-60 milliárd forintba kerül majd.

MTI

Hirdetés

Hozzászólások: