A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus összesen
Hirdetés
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal: a levegő rossz minősége a korai halálozások egyik fő okává vált, Magyarországon évi közel 1,6 milliárd euróra, azaz 560 milliárd forintra becsülhetőek csak a közlekedésből fakadó szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek. Világszerte elsősorban a városi lakosság érintett, de megdöbbentő az európai szmogtérképen látni, hogy a kelet-európai országokban mennyivel rosszabb a helyzet. Az autóforgalom korlátozása tehetné Budapestet Magyarország gyalogos, kerékpáros, egészséges és klímabarát fővárosává, amely a többi magyar nagyváros számára is követendő példaként szolgálhat. Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) brüsszeli képviselőjének elemzése a Másfélfokról.
Hirdetés
Láthatatlan tömeggyilkos szabadlábon
A jelenlegi egészségtelen helyzet fenntartása minden évben százezres nagyságrendben járul hozzá korai halálokhoz és munkaképtelenséget is okozó betegségekhez: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése szerint a levegőszennyezéshez köthető betegségekben elhunytak számát tekintve a tüdőrákban elhunytak 16%-a, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) áldozatainak 25%-a, a szív és érrendszeri betegségekben meghaltak 17%-a, míg a légzőszervi gyulladásos betegégek következtében meghaltak 26%-ért a légszennyezés tehető felelőssé. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai népegészségügyi vészhelyzetet tükröznek:
a levegőszennyezés Európában 2016-ban 412 000 korai elhalálozásért felelt, így minden, a levegőminőséget javítani képes intézkedés életeket ment.
A légszennyezettség az első számú környezeti egészségkárosító tényező, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2019-ben a tíz legnagyobb globális egészségi kihívás közé sorolt. Ezt követően a WHO 2020 januárjában már – a világjárványok mellett – a légszennyezést egyrészt az előttünk álló évtized kiemelt egészségi kihívásai között, másrészt a klímakatasztrófa elleni védekezés központi elemeként említette.
Az új koronavírus járvány nemcsak a légszennyezettség egészségroncsoló hatásait tette láthatóvá, hanem a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések visszahozták nagyvárosainkba a tiszta levegőt is – igaz, csak ideiglenesen. De miképpen függ össze a világjárvány a légszennyezettséggel és a klímakatasztrófával globális és európai szinten? Mit tanulhat Budapest a hasonló nagyvárosoktól, ha eredményesen akar fellépni a budapestiek egészségének védelme érdekében?
Hirdetés
A városvezetés és az országos döntéshozók felelőssége, hogy biztosítsák az egészség és klímabarát közlekedés feltételeit, hogy csak az kényszerüljön autóba, akinek ez feltétlenül szükséges. Így elkerülhető, hogy a korlátozások enyhítésével párhuzamosan tömegek üljenek vissza szennyező kocsikba, és ahogy számos városban láttuk eddig, nagyobb dugót – és nagyobb légszenyezettséget – okozva, mint akár bármikor korábban. Mindez arra is rámutat, hogy a belső égésű motorok felváltása alacsony- és zéró kibocsátású villanyautókkal, és az azt kiszolgáló infrastruktúra kialakítása mint stratégiai cél kitűzése a városvezetés részéről sem várathat magára.
Forrás: masfelfok.hu
Hirdetés