A down szindróma egy állapot, nem pedig fogyatékosság. Szerinted is cukik vagyunk?

A down szindróma egy állapot, nem pedig fogyatékosság. Szerinted is cukik vagyunk?

Amit tudunk a Down-szindrómáról
Amikor a Down-szindrómára gondolunk, a legtöbbünknek valószínűleg a könnyen felismerhető külső jegyei jutnak először eszünkbe: az átlagosnál alacsonyabb termet, és a jellegzetes arcszerkezet (lapos orrnyereg, ferde vágású szemek, kis fülek). Ha találkoztunk már Down-szindrómás emberekkel, biztosan megfigyeltük, hogy a természetükben is sok hasonlóság mutatkozik, és a többségük szeretetteli, melegszívű, nyílt ember, aki szívesen ismerkedik, beszélget másokkal.

Bár a szindróma gyakran korlátozott tanulási és értelmi képességekkel jár, ma már azt is tudjuk, hogy a Down-szindrómával élők is képesek egy szakmához, önálló, vagy akár segítséggel vezetett életvitelhez szükséges ismereteket elsajátítani, ha az átlagosnál valamivel lassabban is. Mivel a szindróma bizonyos betegségekre, rendellenességekre érzékenyebbé tesz, a Down-szindrómások átlagos élettartama sokáig nagyon alacsony volt. Napjainkban azonban a megfelelő szűréseknek és kezeléseknek köszönhetően a Down-szindrómások várható élettartama jelentősen javult.

És amit nem merünk megkérdezni

Annak ellenére, hogy a legtöbben pontosan tisztában vagyunk a fenti adatokkal, sokan még mindig zavarba jövünk, amikor egy Down-szindrómával élő emberrel találkozunk. Hogyan szólítsuk meg, miről beszélgethetünk vele, mit mondhatunk, és mit nem – ilyen, és ehhez hasonló kérdések zakatolnak a fejünkben, számos másikkal együtt, amit persze nem merünk feltenni. Épp ebből az okból került bele egy videó az ausztrál ABC TV #YouCantAskThat sorozatába : ezekben a rövid felvételekben olyan kérdéseket tehetnek fel a nézők névtelenül, írásban, amiket, ahogy a sorozat címe is mutatja, szemtől szemben biztosan nem kérdeznének meg.

„El tudod-e látni magadat? Voltál-e már részeg?” – a videóban szereplő Down-szindrómások nagyokat nevetnek azon, mi mindenre vagyunk kíváncsiak velük kapcsolatban. Csak akkor komolyodnak el egy kicsit, amikor megválaszolják az egyik legnagyobb kérdést: „Miért vagytok mindig annyira boldogok?”

„Mi sem vagyunk mindig boldogok” – mondja egy Down-szindrómás nő. „Nem lehetsz állandóan boldog. Ugyanúgy vannak jobb és rosszabb napjaink” – teszi hozzá a barátja. „De ha szükséged van néhány tippre a boldogsághoz, én adhatok párat” – folytatja egy fiatal fiú. „Találd meg, amit szeretsz, amit szenvedéllyel tudsz csinálni, amire vágysz, a reményeidet, az álmaidat!”

És hogy mi teszi boldoggá a többi szereplőt?

Pozitív gondolkodás. A szerelem. Önmaguknak lenni. A tudat, hogy bárkivé válhatnak. A barátság.

Forrás: pszichoforyou.hu